A Jive a nemzetközileg elfogadott elnevezése annak a táncnak, amelynek sokféle, egymással rokonságban álló amerikai tánc volt az elődje. Ezekhez a tartoznak a harmincas évek elején a lindy hop, a blues és a swing, a negyvenes években a boogie vagy a boogie-woogie, a jitterburg és a bebop, és az ötvenes években a rock 'n' roll. Ezekre a táncformákra jellemző volt /még ma is az/, a táncra ösztönző zene, amely ritmus hangsúlyozásával bűvöletébe vont és von fiatalt és időset egyaránt.

Ezeket az USA-ban honos táncokat mindenekelőtt az amerikai katonák hozták át Európába, ahol ezek a táncok szabad mozgásstílusukkal, amelyeket akrobatikus dobásokkal is összekötöttek, a fiatalság körében gyorsan kedvelté váltak. A boogie lett a háború után az uralkodó zene. Mint "idegen", "közönséges" tánc azonban nem csak barátokra lelt. A bírálók egy mérsékeltebb formát kerestek, hogy a tánc e módját "szalonképessé" tegyék. Angol tánctanárok alakították ki, valamivel lassabb zenét használva az elegáns, de mégis élénk, mozgalmas Jive-ot. 1968-ban vették fel ötödikként a latin-amerikai táncok közé.